Hát,elkezdődött az új tanév.Ki hogy boldogul a suliban?Nekünk már most rengeteg házink van.
Tudom,hogy hétvégére ígértem az új részt,de akkor egyszerűen nem tudtam megírni a fejezetet,így csak most tudtam hozni.Emiatt ne haragudjatok,de tényleg nagyon kevés szabadidőm van.
Nem lett a legjobb a rész,de most sajna csak erre futotta.Ígérem,hogy a következő izgalmas lesz és persze hosszabb is.
Jó olvasást!
Klau
Bence nagyon pontos volt,ugyanis pont 6 órakor csöngetett
be.Gyorsan ajtót nyitottam.
-Hű,de csini vagy-dicsért meg köszönés helyett.
-Köszönöm-pirultam el.
-Indulhatunk?
-Persze,egy pillanat,hozom a táskám.
Az utat végigbeszélgettük,azonban egyszerűen nem tudtam
felszabadulni.Feszengve ültem az autóban,ami egy idő után Bencének is feltűnt.
-Mi a baj?-kérdezte tőlem egy pillanatra felém kapva a
tekintetét.
-Semmi,csak izgulok
egy kicsit-vallottam be.
-Nem kell-mosolyogta el magát Beni.-A srácok mindannyian
nagyon kedvesek-nyugtatgatott.
Válaszolni már nem tudtam,ugyanis megérkeztünk Szikihez.Az
esti forgalom miatt egy jó fél órát utaztunk kocsival.Kikötöttem magam,majd
kiszálltam az autóból.Bence bezárta a járművet,majd a helyes társasház felé
vettük az irányt.A lépcsőházajtó ki volt nyitva,így nem kellett a kapucsengőt
alkalmazni.
Lépcső segítségével feljutottunk a megfelelő emeletre.Az
ajtó elé érve már hallani lehetett a zenét,én pedig nagy levegőt vettem.
-Nyugi,nem harapnak-mosolygott,majd bátorítóan megszorította
a kezem és bekopogott.Az ajtó hamarosan kinyílt,ami mögött
egy-számomra-ismeretlen személy állt.
-Ó sziasztok-mondta a srác.
-Heló-vágta rá Bence.
-Szia-köszöntem én is.
-Bogi,ő itt Boti,az MDC egyik tagja-intézte a szavait
felém.-Boti,ő itt Bogi,egy nagyon jó barátom-mutatott be a fiúnak engem is.
-Örvendek-válaszolt Boti.
Beni még váltott néhány szót a sráccal,majd beljebb
mentünk,ahol már jó néhányan összegyűltek.
Sziki és Ya Ou épp egymással beszélgettek,úgyhogy megragadva
az alkalmat,feléjük indultunk.
Köszöntöttük egymást,majd Bence jól nevelt módon szintén
bemutatott minket egymásnak,bár már volt szerencsénk találkozni az ominózus
szülinapról,de ugye mindent tiszta lappal kell kezdeni.Meg azért azon az estén
nem is mutatkoztunk be,szóval ez így volt rendjén.
-Srácok,ne haragudjatok a múltkori miatt,jogtalanul
ítélkeztem-sütöttem le szemeim.
-Vedd,úgy,hogy el van felejtve-kacsintott Ya Ou,Sziki pedig
csak rábólintott,nekem pedig hatalmas szikla gördült le a mellkasomról.
Beszélgetésünk után Bencét kerestem,de a nappaliban nem
volt.Lehet,hogy a konyhában van-gondoltam,majd az említett helyiség felé
indultam,amikor beleütköztem valakibe.Nem hiszem el,hogy én állandóan ilyen
ügyetlen vagyok.Egyszer megbotlom,és ezáltal Beni képébe nyomom a tortát,most
meg majdnem hanyatt esünk.A különbség csak annyi,hogy most kivételesen nem
Bence volt a szerencsés,akivel összeütköztem,hanem egy teljesen ismeretlen
srác.
-Jaj,bocs-kértem elnézést az illetőtől.
-Semmi probléma-mosolygott az idegen fiú.-Amúgy Bátori
Miklós vagyok,személyesen-kacsintott.
-Én pedig Kovács Boglárka-válaszoltam.Annyira ismerős volt a
neve,de egyszerűen nem jöttem rá,hogy ki ő.Kis idő múlva azonban leesett.-Te
vagy az MDC énekese,ugye?-kérdeztem.
-Igen,én vagyok-mosolygott.-Kivel érkeztél?
-Bencével-adtam rövid választ.
-Ő a barátod?-kérdezősködött.
-Nem,csak nagyon jóban vagyunk-mosolyogtam.
-Ja értem-mondta,és mintha megkönnyebbült volna,bár nem
tudom,hogy mitől.
-Kérsz?-nyújtotta felém a sörös poharát.
-Nem,köszi,nem iszom-utasítottam el mosolyogva.
-Hmm,szóval te ilyen jó kislány vagy?-kérdezte nevetve.
-Valami olyasmi-nevettem én is.
-Megyünk a nappaliba?
Én csak bólintottam,majd követtem Mikit.Összetalálkoztunk
Sziki és Ya Ou barátnőjével is,és elbeszélgettünk velük egy kicsit,de
megjelentek a srácok,és mindketten elvonultak szerelmeikkel,így újra kettesben
maradtunk Mikivel.Nagyon jól elvoltunk,aminek köszönhetően nagyon sokat
nevettünk.Nagyon örültem a társaságának,ugyanis Bencét azóta sem láttam sehol.
***Vavra Bence szemszöge***
Nagyon örültem,amikor Bogi beleegyezett abba,hogy elhozzam
Szikihez bulizni a haverokkal.
A kocsiban sokat beszélgettünk,és bár próbálta elrejteni
idegességét,láttam rajta,hogy nagyon izgult.Mondtam neki,hogy minden rendben
lesz,aminek következtében egy kicsit mintha ellazult volna.Ahogy
odaértünk,bemutattam a többieknek,és úgy láttam,hogy mindenkivel jól kijön.A
fiúktól is elnézést kért,ők pedig elfogadták ezt.Tudtam,hogy ezzel nem lesz
probléma,de Bogi annyira rágörcsölt a dologra,hogy szinte én is éreztem.
Egy kis időre magára hagytam Bogit,mert megérkezett egy rég
nem látott ismerősöm,és vele dumáltam.Mivel ő nem maradt sokáig,ezért Bogi
keresésére indultam,akit Miki társaságában találtam meg.Úgy láttam,hogy nagyon jól
elvannak.
-Zavarok?-kérdeztem meg a körükbe kerülve.
-Dehogy.Miért zavarnál?-nézett rám értetlenül Bogi.
